9. Fejezet

9. Fejezet

ANNA

                                                                                                    Fordította: Suzy

– Ne aggódj! – mondja Faye, őszintének hangzik. – Óvatos leszek veled.

– Miattam nem kell úgy csinálnod – vigyorgok.

Feltűzöm a hajamat, így nincs az arcomban, és a karjaimat a fejem fölé nyújtom.

– Tudod, igazából ez az első alkalom, hogy kettesben vagyunk – mondja engem figyelve.

Az ajtó felé fordulva látom, hogy Arrow az ajtóban áll és engem néz.

– Kivéve, hogy Arrow figyel minket.

Hátat fordítok neki, és szembenézve Faye-jel, azt mondom – Igazad van. Bár ezek nem normális körülmények.

Faye nevet.

– Hé, te akartál bokszolni!

– Tudom.

– Sok frusztrációtól kell megszabadulnod? –kérdezi mindentudó vigyorral.

Lebiggyesztem a számat.– Valami olyasmi.

Mikor volt utoljára egyáltalán orgazmusom? Tényleg gondoskodnom kellene róla, és haladéktalanul.

– Mehet? – kérdezem, miközben Faye nyújt egy kicsit.

– Mehet. Mutasd, mit tudsz, Anna! – mondja hozzám lépve, maga elé emelve az ökölbe szorított kezét. – Ha abba akarod hagyni, csak szólj, mikor, rendben?

Bólintok, és közelebb lépek hozzá. Ő üt először, az ütését az államra célozza. Blokkolom a kezét, mielőtt eléri az arcomat, és egy ütéssel válaszolok. Egyikünk sem üt teljes erejéből – inkább arról szól ez, hogy ki tud bevinni ütést, mintsem, hogy milyen erővel. Valahogy elkap, megfordít, és a karját a nyakam köré kulcsolja egy kis szorítástalkalmazva. Gyomron könyökölöm, amitől hátralép, a szemei megtelnek izgatottsággal és a szája sarkai felfelé kunkorodnak.

– Azt hiszem, kezdlek megkedvelni, Anna.

Vigyorgok.

– Remélem, én is elmondhatom ezt!

Ekkor felnevet és megrázza felém a fejét.- Hadd mutassak meg neked valamit, amit a múlt héten tanultam!

Felélénkülök a lehetőségre, hogy tanulhatok valami újat.

– Örülnék neki!

Megosztunk egy mosolyt.

Úgy tűnik, hogy végül is találtam valami közös dolgot a méhkirálynővel.

******

Izzadtan, a bőrömre tapadt sportmelltartómban és jóganadrágomban sétálok ki a klub tornaterméből,és egyenesen a szobámba indulok,jobban akarok egy zuhanyt bárminél.

– Most már értem, miről beszélt Rake, amikor azt mondta, hogy kemény vagy – mondja Arrow, a falnak dőlve áll, az egyik lábát behajlítva a falnak támasztja. – Megálltad a helyed.

Vigyorgok.

– Tudom. Most engedj, zuhanyoznom kell!

A tekintetével tetőtől talpig végigpásztáz rajtam, olyan érzésem van, mintha semmit semhagyna ki. Amikor újra a szemembe néz, láthatom a vágyat az övében.

– Bassza meg! – suttogja. – Tökéletes vagy.

Közelebb lép hozzám, de ekkor hangokat hallunk. Úgy tűnik, hogy a nők visszatértek.

– Annyira örülök, hogy Arrow maradt itt – hallunk egy női hangot.

Arrow nem néz el, tekintete végig fogva tartja az enyémet, miközben hallgatjuk a beszélgetésüket.

– Úgy tűnik, én leszek az egyetlen, aki meg lesz fektetve, míg a férfiak távol lesznek.

Nem fordulok el, de mindent megpróbálok, hogy ne sugározzon a szememből a fájdalom. Arrow kinyúl, és megfogja az államat.

– Gyönyörű – morogja, rekedtes hangjában vágyakozás. – De nem nekem.

– Csak azért, mert nem érdekel eléggé, hogy küzdj azért, amit akarsz – válaszolom az államat felemelve. – Most engedj el!

Tudja, hogy értemezt, mert megszakítja a kapcsolatot közöttünk, és megdörzsöli a tarkóját.

El kell engednie engem. Elég ebből az Akarlak téged, de nemkaphatlak meg szarságból. Ha igazán akarna engem, akkor tutira megkaphatna.

– Arrow, hát itt vagy! – mondja egy nő, ahogy belénk botlik; rám néz és összehúzza a szemöldökét. – Ki vagy te?

Arrow felé fordul és megrándul az arca.– Tűnj innen a francba, Jill!

A nő bólint és elhátrál, követi Arrow parancsát, mint egy engedelmes kutya. Eleget láttam. Tudom, hogy több van Arrow-ban, sokkal több, de úgy tűnik, mintha ez nem érdekelné őt. Nem akar az a személy lenni. Olvastam valahol, hogy a legnagyobb hiba, amit egy nő elkövethet, hogy beleszeret egy férfi rejtett lehetőségeibe.

Én nem fogom elkövetni ezt a hibát.

Emellett úgy tűnik, hogy néhány napra bezártak a házba Arrow-val és a barátnőjével.

Egyszerűen csodálatos.

Elkerülöm a tekintetét és elnyomakodom mellette, a testünk összeér, a karom hozzádörzsölődik a mellkasához. Ettől a cseppnyi érintkezéstől, a kemény, izmos testének érzésétől, fel akarok nyögni.

Ez hivatalos – le kell feküdnöm valakivel.

******

Faye bemutat a nőknek. A nevek és az arcok homályba vesznek, de ott van Allie; egy vörös hajú, akit Jessnek hívnak; egy cuki lány, aki Katie és persze Jill. Jill - Faye szerint - egy klubkurva volt, aki rátapadt Arrow-ra, és most csak őt szolgálja. Ezek Faye szavai, nem az enyémek. Aztán ott volt Clover, Faye és Sin gyönyörű kislánya. A motoros hercegnő, tetszett ez az elnevezés – teljesen imádnivaló volt.

Figyelem Sint és Clovert együtt, és nem tudok elfordulni. Sin annyira édes vele és ettől azt kívánom, bár én is így nőttem volna fel. Hálás vagyok, amiért ott van nekem Rake, de nem kompenzálta az apafigura hiányát.Figyelve, ahogy Sin a vállaira emeli Clovert, aki kuncog és felkiált „Apuci!”, hiányoltam valamit, ami után évek óta nem sóvárogtam. Egy kicsi lány vágyait és álmait, aki az apjára vár, hogy érte jöjjön és megmentse. Egy apára, aki ezt sosem tette meg.

– Próbálok találni egy dadust – mondja Faye lenézve az alvó lányára. Egyedül vagyunk, a nappaliban ülünk. – Lefoglal a klubnak végzett munkám, és Sin sem figyelhet rá állandóan.

Támad egy ötletem.

– Megkérdezhetem a legjobb barátomat, Lanát. Remekül bánik a gyerekekkel, teljesen megbízható, és szüksége van munkára, amíg suliba jár – válaszolok.

Faye bólint.– Egyszer találkoztam vele. Szerinted érdekelné?

– Megkérdezhetem – mondom. – Senki másra nem bíznám a saját gyerekemet. És képes tartani a száját a klub szarságokról.

Faye mosolyog, kibont egy almaleves dobozt és belekortyol.

– Klub szarságok – ne hagyd, hogy Dex ezt meghallja!

Felkapom a poharamat az előttem lévő dohányzóasztalról, és belekortyolok.

– Tudomásul vettem.

– Szóval, mi a fene folyik köztetek Arrow-val? – kérdezi.

Lenézek az italomra, ami hirtelen nagyon érdekessé válik.

– Fogalmam sincs, miről beszélsz.

– Tényleg –duruzsolja. – A szexuális feszültség akkora köztetek, hogy még engem is beindít.

Belefulladok az italomba, narancs és vodka folyik le az államon.

– Szexi - vigyorog, ahogy letörlöm a kézfejemmel.

– Arrow az Arrow – mondom sóhajtva.

– Így van – mondja kíváncsi pillantást vetve rám. – Úgy szeretem őt, mintha a bátyám lenne, tudod, de tisztában vagyok a hibáival. Azonban aranyszíve van, és oka van annak, amiért ilyen. Régebben sokkal lazább volt. Amikor először találkoztam vele, igaz a mogorva oldalát mutatta, de benne volt a mókában, és elfogadta a hülyeségeimet.

Érdeklődve előredőlök és intek neki, hogy folytassa.

– Mary – suttogja. – Ő egy jóbarátom volt, és Arrow nője. A férfiak elmentek elintézni a dolgukat,és Maryt lelőtték, amikor egy másik MC betört az épületbe.

A szemeim elkerekednek.

– Szóval, amikor azt mondják, hogy veszélyes, kurvára a környéken sincsenek.

– Tudom – mondja. – Akárhogy is, Arrow magára vette, és azóta boldogtalan. Kivéve…. amikor körülötted van.

Felemelem a kezem.

– Ne magyarázd bele! Kristálytisztán látszik, hogy hogyan állunk mi ketten. És ne feledjük Jillt!

– Nem tehetek úgy, mintha tudnám, hogy mi jár a fejében, de azt tudom, hogy egy nő iránt sem láttam, hogy érdeklődést mutatott volna Mary óta.

– A szexet kivéve.

Megborzong.

– Nos, igen. Amikor veled látom, olyan mintha megint életet lehelnél belé. Jól esik ezt látni.

– Szerette Maryt? – kérdezem, de már tudom a választ.

Bólint, szomorúság tűnik fel az arckifejezésén.

– Nincs senki, aki nem szerette Maryt. Kedves volt, édes és szelíd. Sosem tudtam, hogy hogyan végezte egy olyan motoros mellett, mint Arrow, de megvolt benne minden jó dolog a világban.

Beharapom az arcomat. Sosem lennék képes hasonlítani hozzá, és nem is kellene számítanom erre. Nyilvánvaló, hogy nem Arrow az én emberem. Bárcsak képes lennék megfékezni ezt a hülye vonzódást iránta! Már az is elég rossz, hogy minden este alkalmi ribancokat szed fel – az összehasonlítás a halott ex- szerelmével nem az, amit akarok. Sajnálom a veszteségét; azt kívánom, bárcsak még az övé lenne Mary. Arrow megérdemli a boldogságot; azt akarom neki.

– Miért mondod ezt el nekem? – kérdezem Faye-t.

A kezeit tördeli.

– Úgy gondolom, jó lennél neki. Szerintem akar téged, de harcol ellene. Hagyja, hogy a múltja irányítsa a jövőjét. Nem engedi meg magának, hogy boldog legyen a bűntudat és a fájdalom miatt, amit még mindig magában hordoz Mary halála óta.

Csodálkozom, hogy miért érzi magát bűnösnek. Nem az ő hibája volt. Az életmódja veszélyes, és biztos vagyok abban, hogy Mary tudta ezt. Talán azért, mert nem tudta megvédeni őt… Igen, el tudom képzelni, hogy egy Arrow-hoz hasonló férfinak bűntudata van emiatt. Valószínűleg egy nagy rakás szarságot cipel a vállain.

– Miért hívjátok őt Arrow-nak? – kérdezem témát váltva.

Nem azon kell gondolkodnom, hogy hogyan működik Arrow agya. Arra van szükségem, hogy elfelejtsem, bármi közöm van hozzá. Bárcsak ilyen könnyű lenne!

Faye nevet. Nagyon.

– Emlékszem, egy reggel kisétáltam a konyhába, és ő ott állt, reggelit készített pucér seggel. Megrémültem. Megfordult, mosolyogva és vidáman, mintha semmi baj nem lenne a meztelenségével. Aztán lenéztem és megláttam a ..

Elpirulva elhallgat.

– Péniszét – javaslom.

– Igen – mondja. – A péniszét és hatalmas volt. Hosszú, egyenes, vastag és pontosan felém irányult, mintha rámutatott volna a következő áldozatára vagy valami.

– Mint egy nyíl – vélekedek.

– Igen – kuncog. – Mint egy nyíl.

Mind a ketten röhögésben törünk ki.

– Mi olyan vicces? – kérdezi Arrow, ahogy belép a szobába, leül és Faye-ről rám néz.

– Semmi – mondjuk egyszerre.

Az egyik szemöldökét felhúzza ránk, és azt mondja. – Tudtam, hogy ti ketten együtt gondot fogtok jelenteni.

– Gondot? Ötletem sincs, miről beszélsz – válaszol Faye ártatlanul lenézve a manikűrjére.

– Mi csupán beszélgettünk a –

Faye rám emeli a szemeit és megint elkezdünk nevetni.

Arrow megrázza a fejét.

– Na, halljam! Nézzetek magatokra, vihogtok, mint a kicseszett tinédzserek.

Elkomolyodok.

– Faye épp azt mesélte, hogy mit gondol arról, hogy mindenki Arrow-nak hív téged.

Nyomatékként lenézek az ágyékára.

Arrow szemei összehúzódnak.

– Ti a farkamról beszélgettetek?

Faye levegő után kapkod.

– Nehogy Dex meghallja, hogy ezt mondod!

– Ez az igazság – csúfolódik Arrow.

– Csak elmeséltem neki a történetet – mondja Faye vigyorogva. – Szép idők.

– Anna? – morogja Arrow.

Ó, a francba, még mindig az ágyékát nézem.

– Igen? – válaszolok kedvesen, ártatlan arckifejezéssel.

Ekkor csinál valamit, amitől le akarom tépni a ruháit, és végignyalni minden ínycsiklandó centijét.

Mosolyog.

Szája mindkét sarka felkunkorodik, és a szemei szórakozva csillognak.

– Mit nézel, Anna? – kérdezi, tekintete a nevetés határán van.

A tekintetem Faye-re irányul, aki nagy szemekkel bámul Arrow-ra.

– Semmit – motyogom.

De ez nem semmi volt; ez valami volt.

Valami hatalmas.

Arrow telefonja megcsörren, tönkretéve a pillanatot és hirtelen feláll, belevakkantva a telefonba – Mondjad!

Elhagyja a szobát és besétál a klubszobába, hogy egyedül legyen.

– Van valami ötleted, mi folyik itt? – kérdezem csendesen.

Faye sóhajt és megdörgöli a homlokát.

– Arrow néhány éve megölte egy másik MC elnökét. Sin és az új elnökük megegyeztek a fegyverszünetben, de én őszintén úgy gondolom, hogy egész hátralévő életükben egymás torkán lesznek. Valahányszor valami befuccsol, a mieink a Wild Men MC-t okolják; nem tudom, hogy tényleg miattuk-e vagy sem.

– Szóval mi fuccsolt be ezúttal? – kérdezem.

– Egy üzlet sült el balul, és Dex és a többiek odamentek, hogy lerendezzék és elsimítsák a dolgokat a másik féllel.

– Drogokat árulnak?- suttogom, körülnézek, hogy biztos legyek benne, senki sem hallgatózik.

Megrázza a fejét.– Többé már nem.

Okkkééééé.

– Tényleg tudok dolgokat, Anna, de nem mondhatok túl sokat. Az ügyvédjükként a fülemet nyitva és a számat csukva tartom.

Ő volt az ügyvédjük?

Szóval, biztosan többet tud, mint amennyit elárul. Mindent minden tagról, Rake-et is beleértve.

Meg akarom ölni a bátyámat, amiért belerángatott ebbe a szarba. Az ujjam köré tekerem egy tincsemet, és nagyot sóhajtok.

Faye vigyorog.- Ne aggódj, ez nem olyan rossz.

Ránézek az arcára és azon tűnődöm, hogyan került oda, ahol most van.

– Hogy lettél Sin old ladyje?

Mosolyog.

– A lényeg, hogy Dex és én szomszédok voltunk, amikor felnőttünk. Összefutottunk egy este egy bárban és azzal végződött, hogy összejöttünk. Így lettem terhes Cloverrel. Elhagytam a várost, a tervem az volt, hogy egyedülálló anya leszek, ám Dex megtalált és visszahozott. Igazából a klubházba hozott, szóval hozzád hasonlóan engem is bedobtak ebbe a világba.

– Nem semmi történet – mondom, lassan pislogok, próbálom megemészteni ezt az információt.

Bólogat.

–Hogy őszinte legyek, nem tudtam, hogy Dex megadhatja-e nekem, amire szükségem van. De egymásba szerettünk, és számomra nincs senki más; csak ő. Elfogadtam a klubot vele együtt, és szeretem ezeket a srácokat. Most ők a családom.

Látom a szavai igazságát. Egy nagy, nem szokványos család voltak.

–Mindannyian jó srácok, ezt már a kezdettől fogva megmondhattam. Kemények, ennek ellenére jók.

Faye mosolyog, a szemei ragyognak.

– Ők azok, amik. Ne érts félre, de nem akarok rosszban lenni velük.

Nevetek.

– Igen, határozottan nem, de hűségesek azokhoz, akikkel törődnek. Bevallom, meglepett, hogy milyen könnyen befogadtak itt a férfiak. Tárt karokkal üdvözöltek, csak mert Rake húga vagyok. Őszintén, szerintem Sin volt a legóvatosabb velem.

Faye oldalra dönti a fejét, gondolkodó kifejezés jelenik meg az arcán.

– Szerintem Dex nem akarta, hogy Rake megbántódjon, ha úgy döntesz, hogy nem akarod, hogy bármi közöd legyen hozzánk. Tudod, ez az élet nem való mindenkinek. Szóval, azt hiszem, egy kissé gyanakvó volt. Elnökként egy kicsit komolyabban veszi a dolgokat, mint régen. Minden egyes testvérével törődik, és sokat vesz a vállára, mindenkit boldognak akar látni. Azt is tudta, hogy Rake közvetlen veled, és nem tudta, hogy Rake adott-e át neked információkat a klubról. De higgy nekem, már tudja, hogy te egy jóságos, őszinte nő vagy, és hogy szereted a bátyádat és sosem árulnád el őt.

Nyelek egyet.

– Sosem gondoltam erre így. De igazad van, sosem ártanék Rake-nek vagy ennek a klubnak.

Arrow sétál vissza a szobába, dühösnek tűnik. Jill jön be a nappaliba a nyomában, mellé siklik. Arrow ellép tőle, öklével a falba üt, aztán kiviharzik a szobából. Faye és én összenézünk.

– Megyek, beszélek vele – mondja Jill, megigazítja a haját, mielőtt elindul arra, amerre Arrow ment.

– Tudatlan ostoba – motyogja Faye az orra alatt. – Hol a francban találta ezt Arrow?

–Toxic? – találgatok, hivatkozva a város egyik népszerű sztriptízbárjára.

Faye nevet.– Szart se törődik vele.

Ettől még nem fájt kevésbé.

–Jill nem alszik vele a szobájában; a lányokkal alszik.

Ezt tudtam. Valójában van egy olyan érzésem, hogy Arrow biztosította, hogy tudjak erről, mert az előző este előttem mondta azt Jillnek, hogy egyedül megy lefeküdni.

– Egy kissé távolságtartó voltál velem – csúszik ki Faye száján. – Vagy csak én képzeltem így? Volt egy olyan érzésem, hogy esetleg nem kedvelsz engem.

Beharapom az ajkaimat.

– Nem igazán nem kedveltelek. Azt hiszem ez valamiféle féltékenység volt.

A szemei elkerekednek.– Miféle féltékenység?

Megdörzsölöm az arcomat, eltűnődöm, hogyan magyarázzam el a legjobban.

– Hülyeség volt, és tényleg nem volt semmi bajom kifejezettenveled; csak azért volt, mert te és Rakesok időt töltötök együtt, és közel álltok egymáshoz. Olyan közel, ahogy neki és nekem kellett volna lennünk; de még mindig az újraismerkedésben vagyunk, és Rake próbál engem mindentől megvédeni, beleértve a saját igazi önmagát is.

A szemei megvillannak a felismeréstől.

– Higgy nekem, a bátyád jobban szeret bárminél. Szerintem egy kis időbe telik, míg puhatolózik, remélve, hogy itt ragadsz ezen az őrült helyen ezekkel a baromarcú emberekkel.

Mindketten nevetünk.

– Elmondta, hogy nem akarja, hogy megint elmenj, tehát beleragadt abba, hogy bár meg akarja mutatni neked azt az embert, akivé vált, és nem akarja, hogy kizárd az életedből, mert olyat látsz, ami nem tetszik neked – magyarázza tovább.

– Ennél jobban kellene ismernie – motyogom.

Faye megrántja a vállát.– Egy ideig távol voltál. Az idő megváltoztatja az embereket.

Ezt megismételhetné.

– Szeretem a bátyámat, és szerintem egy kissé birtoklónak mutatkoztam – mondom, ahogy elér a felismerés. – Csodás, jobban kedvelem, mint amit be akarok ismerni.

Faye erre felnevet.

– Az elnök old ladyjeként az összes srácommal törődöm. Szerintem a fele már szeret téged és remélem, itt maradsz. Tök jó, hogy van egy nő, akivel bokszolhatok, valaki, aki állja az ütéseimet, és visszaadja teljes erejéből.

Vigyorgok.

– Nők, akiket összeköt az erőszak, micsoda nagyszerű páros vagyunk.

– Motoros nők, bébi, keménynek kell lennünk – mondja. – Ha nem azok lennénk, velünk is úgy bánnának, mint vele.

A hüvelykujjával Jill felé bök, aki még mindig Arrow ajtaján kopogtat.

– Menj a picsába! – hallom Arrow-t üvölteni.

Faye-jel együtt megrettenünk.

Jill elkezd sírni.

Csak az első hivatalos napom a motoros klubházban.