17. Fejezet

17. Fejezet

ANNA

                                                                                                      Fordította: Aiden

MEGLEPETÉSEMRE Lana bukkan fel a bárban.

Megölelem és meghívom egy italra, várva, hogy mindenki ki legyen szolgálva, mielőtt visszatérek és megállok előtte.

– Úgy érzem, mintha évek óta nem beszéltünk volna.

– Tudom – mondja –, pont ezért döntöttem úgy, hogy meglátogatlak. Hogy mennek a dolgok?

Gyorsan vázolom neki a helyzetet, amitől kikerekedik a szeme, és mosoly bujkál szája szegletében.

– Te tényleg Arrow-val randizol? – ismétli meg a kérdést harmadszor is.

Vállat vonok.

– Nem hiszem, hogy a randizás a megfelelő kifejezés. A dugás sokkal helyénvalóbb rá. – Mivel nyilvánvalóan nem tehettem fel egy rohadt kérdést sem a férfinak anélkül, hogy átlépek egy határt.

Ledönti az italát.

– Nem semmi történet.

– Tudom – válaszolom. -- Nincs kedved holnap velem ebédelni a délelőtti órám után?

Beleegyezően bólint.– Jól hangzik. Reggel anyámmal megyek vásárolni, de aztán nincs más programom.

– Miért nem tartod a kapcsolatot a többi sulis barátoddal? – kérdezem.

Megvonja a vállát.– Miután leléptél, magányos voltam; igazából senkivel sem akartam tartani.

– Miért? – kérdezem ijedten.

Elfordul a székén és félrenéz.

– Azt hiszem, jól elvoltam egyedül is, vagy nem tudom.

Rendben, látom rajta, hogy valamit nem akar megosztani velem. Megjegyzem és egy adandó alkalommal visszatérek rá. Ha valaki bántotta az én Lanámat, jobban teszi, ha futásnak ered.

– Az ő veszteségük – válaszolom, és ez 100%-ig így van.

Belemosolyog az italába.

– A te életed sokkal izgalmasabb, mint az enyém.

– Igen, bár nem vagyok biztos benne, hogy ez jó dolog – válaszolom egy kis mosollyal a szám körül. Egy igazán dögös pasi lép be a bárba, ibolyakék szemeés sötét haja van, és beszélgetésbe elegyedik Reiddel és Ryannel. Irtó szexinek találom a két gödröcskét az arcán és a pont megfelelő borostát az állán. Lanára pillantok, hogy vegye észre ő is.

– Ő sokkal érdekesebbé tehetné az életemet – mondja vigyorogva.

– E felől kétségem sincs – felelem.

A fickó felénk néz, Lana és én gyorsan elkapjuk róla a tekintetünket. Lana elpirul, amiért lebuktunk. A szemem sarkából látom, hogy felénk közeledik. Lana nem mutat érdeklődést, belebámul az italába, míg én felemelem a fejem és barátságos mosolyt küldök felé.

– Helló – mondom.

– Üdv, a nevem Dash – válaszol olyan mosollyal, amitől holtbiztos sokan ledobták már a bugyijukat.

– Anna. És ő itt Lana – mondom a barátnőm felé biccentve.

– Szia – emeli fel Lana a fejét egy félszeg mosoly kíséretében.

Dash bólint és a Lana melletti helyre mutat.

– Leülhetek?

Lana rám néz, aztán bólint.

Elfojtok egy vigyort.

– Hozhatok neked még egy italt, Dash? – kérdem.

– Jól vagyok így, köszönöm – válaszolja, és ezt jelnek veszem, hogy elmenjek, figyelmen kívül hagyva Lana neheztelő pillantását. Odamegyek Reidhez és Ryanhez és megállok közöttük.

– A haverotok nagyon dögös.

Reid nem is figyel, de Ryan vidáman néz rám. Az est hátralevő része gyorsan eltelt. 30 perccel a munkaidőm vége előtt megérkezik Arrow. Épp a pénztárgéppel foglalatoskodom, mikor belép. Oda sem kell néznem, hogy tudjam, ő az. Mintha érezném őt.

A teremben megváltozik a légkör, sűrűbbé válik. Felemelem a tekintetem, ő pedig ott áll karba tett kézzel és egyenesen rám néz. Helyet foglal a pult sarkán. Még mindig dühös vagyok rá, de jelen pillanatban legszívesebben letépném a ruháit, és lelépnék vele. Talán Arrow-t túlélni az egyetlen lehetőség az, ha a szexpartnere vagyok? Az világos, hogy egyáltalán nem úgy néz ki, mintha valaha is elmélyülne vele a kapcsolatom. Olyan zárkózott, és elvárja, hogy ne kérdezzek róla semmit? Hát én nem tudok így élni. Őszinte, bizalmas kapcsolatra vágyom. Biztonságra, ahol kimondhatom, amit akarok, és az lehetek, aki akarok.

Egy társat akarok, nem olyasvalakit, aki azt gondolja, irányíthat engem. Megértem, hogy a klub olykor teljes embert kíván. Felfogom. Tudom, hogy valójában a klub ügye és üzlete nincs összefüggésben velem, és nem kapcsolódik hozzám, de ugyanakkor én vagyok az egyetlen, akit elraboltak miattuk. A tudás hatalom, és nélküle úgy érzem magam, mintha vakon tapogatóznék. És mindezen felül ott van az a tény, hogy Arrow nyilvánvalóan még nem dolgozta fel a Maryvel történteket.

Még csak nem is akarom érinteni sem a témát.

Miután néhány percig nem törődtem vele, odamegyek hozzá.

– Sört?

Bólint, szemei résnyire szűkülnek.

– Így üdvözlöd a pasidat, mikor látod?

– Épp dolgozom – válaszolom.

Az alsó ajkába harap.

Félrenézek, kikapok egy sört neki a hűtőből.

– Mindjárt végzek.

Bólint egyet, aztán megfordul és szétnéz a bárban. Ma éjjel nincsenek sokan, csak pár asztalnál ülnek emberek. Lana egy órája távozott, Dash felajánlotta, hogy elkíséri a kocsijáig. Kíváncsi vagyok, mi történt.

Lezárom a kasszát, mikor Reid szól, hogy hazamehetek. Lerakom a mosogatórongyot és megragadom a táskámat, egyáltalán nem lelkesedve a gondolattól, hogy szembe kell néznem Arrow-val. Szó nélkül feláll és elkísér az ajtóhoz. Még ki is nyitja nekem. Odasétálunk a motorjához, és szó nélkül érkezünk a lakásomhoz. Arrow türelmesen vár, míg megkeresem a kulcsaimat és végre kinyitom az ajtót. Besétálok előtte, ő bezárja maga mögött. Felkapcsolom a villanyt, lerakom az asztalra a táskám.

– Akarsz enni vagy inni valamit? – kérdezem ránézve, mielőtt a konyhába indulnék.

– Nem, köszi – válaszolja. – Faye megetetett, mielőtt a Knoxba mentem.

Tudom, nem kellene, hogy bosszantson, de mégis bosszant. Egyedül nekem kellene etetnem őt, nem másnak. Elhessegetem magamtól a nevetséges gondolatot, egyenesen a fürdőbe megyek, hogy vegyek egy gyors zuhanyt lefekvés előtt. Mikor kijövök, Arrow az ágyamon fekszik, a mobilját nyomkodja. Lerakja, mikor észreveszi, hogy ott állok.

– Gyere ide – mondja szelíd, de határozott hangon.

Egy hosszú pólón kívül semmi más nincs rajtam, felmászom az ágyra, fejem a meleg mellkasára hajtom.

– Ha haragszol rám, mondd el, miért, Anna. Nem vagyok gondolatolvasó – mondja csendesen – Nem szeretem, ha nem szólsz hozzám, vagy figyelmen kívül hagysz. Tudom, hogy még nem ismerjük túl jól egymást, így most ezt elnézem, de legközelebb elvárom, hogy kinyisd azt a nagy szád és mondd el, mi nyomja a begyed.

Nagyok nyelek.

– Arrow, én egy egyszerű dolgot kérdeztem tőled, amit bárki mástól is kérdeznék, te meg letámadsz. Ha így akarod, akkor miért kell egyáltalán beszélni? Ennyi erővel csak keféljünk, aztán menjen mindenki a dolgára.

Tapintható a feszültség a szobában. Csöndben van, de érzem, hogy füstölög magában. Próbál uralkodni magán.

– Nem szeretem, ha kérdőre vonnak – mondja pár pillanat elteltével. – Azt meg pláne nem, ha egy picsa teszi.

Ezt nem csak úgy mondja.

Felemelem a fejem és megpróbálok elhúzódni tőle.

– Te kibaszott arrogáns fasz.

A számra rakja a kezét.

– Még nem fejeztem be. Te nem csak egy picsa vagy, szóval igazad van, nem kellett volna így kiakadnom. Ez nekem is új, drágám.

– Hogyhogy új? Mi van….

Nem akarom a nevét sem kimondani.

– Mary más volt. Nem tett fel kérdéseket – mondja halkan, kissé félénken. – Nem akarlak ezzel felzaklatni, tudod? Te másmilyen nő vagy – te egy erős nő vagy, és ez nagyon tetszik benned. Önmagam lehetek melletted és tudom, hogy nem fogsz ijedten elszaladni, mert inkább teljes erővel vissza fogsz vágni. Kurvára szeretem ezt, Anna. Nyilvánvalóan vannak dolgok, amiket nem tudok és nem is fogok neked elmondani, és emiatt nem neheztelhetsz rám.

– Értem – bólintok.

– Jó, akkor nincs itt semmi probléma. Most akkor add meg azt a csókot, amit akkor kellett volna, mikor ma este először megláttál – követeli.

Vonakodva bár, de hozzásimulva, a számat az övére tapasztom. Azonnal visszacsókol, átvéve az irányítást. Keze felsiklik a combomon és felhördül, mikor rájön, hogy semmi sincs a póló alatt.

– Fogadjunk, hogy dugni akarsz – dörmögi a fülembe, gyengéden harapdál, majd csókolgatja a nyakam, nyalva és szívva épp csakolyan erősen, hogy ne hagyjon rajta nyomot. Könyörgő hangot adok ki, tudatva vele, hogy többre van szükségem. Lehúzza rólam a pólót, ledobja a padlóra, majd felkel, az ágy mellé áll, és megszabadul a ruháitól. Figyelem minden mozdulatát, élvezem a látványt, nyalogatom az ajkaimat tudván, mi vár rám. Tudja, mire gondolok, rögtönzött bemutatót tart nekem, hasizmait dörzsölgetve álló farka felett. Eszembe jutnak Faye szavai: „pontos, mint egy nyíl”, és nem tudom visszatartani a kuncogást. Szó szerint az arcomra céloz a farka. Arrow felvonja egyik szemöldökét, aztán megragad, mohón megcsókol, ökle köré tekeri a hajam és gyengéden meghúzza.

– Mi olyan vicces? – kérdezi mély hangon.

– Semmi – felelem.

Megfordít, és háttal magához húz. Felnyögök a gyönyörtől, ahogy meztelen bőrünk egymáshoz ér. Ajka a legérzékenyebb pontomon csókol, a nyakam és a vállam közti kis gödröcskében, egyik keze a melleimmel játszik, míg a másik simogatva elindul rajtam lefelé.

– Olyan nedves vagy – mormolja, visszahúzva, tartva a csípőmet és négykézlábra tol előre. Minden előzetes figyelmeztetés nélkül egyetlen lökéssel belémcsusszan hátulról, ami arra ösztönöz, hogy megragadjam a lepedőt és folytatásért könyörögjek.

– Gyönyörű – mondja határozottan. Hátranézve látom, hogy lefelé bámul, oda, ahol összekapcsolódunk.

– Érintsd meg a csiklódat, Anna.

Lenyúlok és simogatom magam, a combjaim remegni kezdenek. Amikor már majdnem elélvezek, Arrow kihúzódik belőlem, megfordít, majd szája rátapad a puncimra és felfal, miközben a szájába élvezek.

– Ó, Istenem – mondom zihálva, mikor magamhoz térek.

Fölém hajol és mosolyog, szemei sötétek, tele szenvedéllyel.

– Még nem végeztem veled, Anna.

Elmosolyodom, mikor újra belémhatol.

+